udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
96
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-96
Névmutató:
Kálvin János (Jean Calvin)
1999. június 29.
Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./1999. december 18.
December 14-én bemutatkozott a Koinónia Könyvkiadó /Kolozsvár/. Visky András író, a könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Koinónia három fő kiadói elvet tűzött ki maga elé, melyek közül az első a reformátori hagyomány, ennek keretében jelent meg Kálvin János Keresztény élet című munkája, ez a Kis Tükör Füzetek kilencedik könyve. A második kiadói elv a megújuló egyház, amely alatt a XVII. századi magyar és európai református szerzők művei értendőek. A Koinónia elsősorban a brit puritanizmus alkotóit kívánja megjelentetni. A Kis Tükör Füzetek a hitbuzgalmi irodalom átértékelésének szándékát mutatják. A harmadik kiadói elv a hely szellemisége, elsősorban a Kolozsvár kalendárium, továbbá helybeli magányos tudósok műveinek kiadása is. Például: kéziratban maradt fenn Kecskeméthy István kolozsvári teológus professzor teljes Biblia-fordítása, mely a hivatalos tiltás miatt a harmincas évek óta nem jelenhetett meg. /Bodó Kinga: Koinónia-karácsony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Dec. 17-én Marosvásárhelyen mutatta be a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó karácsonyra megjelent könyveit - Szent Ágoston, Szenczi Molnár Albert: Imádságos könyvecske, Kálvin János: Keresztyén élet. Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó szerkesztője bemutatta Visky András gyermekverseket tartalmazó Aranylevél című kötetét. /(lokodi): Bemutatkozott a Kolozsvári Koinónia Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./1999. december 30.
A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./2000. február 16.
Az 1999-es év az eddigi legsikeresebb éve volt az 1993-ban alakult kolozsvári Koinónia Kiadónak /másnéven CE Koinónia/: tizennégy kötetet adtak ki. Köztük van Szent Ágoston: A hit és hitvallás, Kálvin János: Keresztyén élet, Szenci Molnár Albert: Imádságos könyvecske. A kiadó Kolozsvár és Erdély reformátori örökségét, az európai modellt és ennek spirituális hátterét tartja fontosnak - mondotta Visky András igazgató. Olvasóik zöme egyetemista és a református egyház híve. Könyveiknek Kárpátalján és Délvidéken nyitottak piacot. Több könyvet jelentettek meg a budapesti Harmat Kiadóval közösen. a Ce Koinónia kiadványait. 2000-ben 22-24 kötet kiadását tervezik. Köztük van Nicolae Balota: A láthatatlan képe /esszék/. A szerző az erdélyi magyar irodalom népszerűsítője, román nyelven könyve jelent meg az erdélyi magyar irodalomtörténetről. A millenniumi projekt keretében a kolozsvári Kecskeméthy István teológiaprofesszor által fordított Teljes magyar Szentírás szerepel. /Rekord éve túlszárnyalására készül a Koinónia Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./2000. március 2.
A magyar kormány 1998. decemberében hozta létre az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság anyanyelvi felsőoktatásának, szakképzésének, pedagógus továbbképzésének támogatására. Egy éves tevékenységükről Budapesten, február 25-én tartott sajtótájékoztatót a kuratórium elnöke, dr. Berényi Dénes akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete - Debrecen) és Csete Örs, a Közalapítványi Iroda igazgatója. Az alapítvány munkáját Tanácsadó Testület segíti, tagjainak többsége a környező országok kiemelkedő oktatási szakemberei közül kerül ki: Bauer Győző professzor (Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézete - Pozsony), Pisnják Mária szaktanácsadó (Szlovénia - Lendva), dr. Korhertz Tamás magiszter (Jugoszlávia - Szabadka), Dékány Zsuzsanna (Horvátország - Suza), Wurst Erzsébet (Ausztria - Bécs), dr. Péntek János professzor (Babes-Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár), dr. Tonk Sándor történész (Kolozsvár), dr. Soós Kálmán kandidátus - (Ukrajna - Beregszász, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese). A közalapítvány támogatási célkitűzései az anyanyelvű felsőoktatás és szakképzés széles körű tevékenységi területeit érintik: intézményrendszer erősítése, bővítése, helybeli és anyaországi résztvevő oktatók javadalmazása, továbbképzése, tanulók, hallgatók ösztöndíjas támogatása, kollégiumi ellátásuk biztosítása, szakképzési és felsőoktatási tananyagok, segédanyagok, kutatási eredmények kiadása, terjesztése, anyanyelven történő kutatómunka,; informatikai rendszerek megerősítése, kifejlesztése stb. - A támogatás pályázati alapon történik. Magánszemélyek nem pályázhatnak, csak jogi személyiséggel rendelkező non-profit civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, intézmények. Kiemelt támogatásban részesült Felvidéken a Kálvin János Teológiai Akadémia, Kárpátalján a Beregszászi Tanárképző Főiskola és Erdélyben a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Százalékos arányban a 475 millió forintot - a beérkezett pályázatok alapján - a következőképpen osztották szét: Erdély 64%, Felvidék 12%, Kárpátalja 11%, Vajdaság 8%, határon túliak anyaországi képzése, továbbképzése 3% és a nyugati szórványmagyarság 2%. - A 2000. évre összesen 750 millió forint áll az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére. A három főbb támogatási programcsomag. a/ A határon túli magyar szakképzés intézmény- és képzési szerkezetét megrajzoló kutatás támogatása. Fel kell deríteni, milyen intézményekkel rendelkezik a határon túli magyarság, milyen is pontosan a szakképzés intézmény- és képzési szerkezete a környező országokban. Erről tényleges felmérést még nem készítettek. b/ A szülőföldjükön, illetve a Magyarországon tanuló (szak- és felsőoktatás) határon túli magyar fiatalok ösztöndíj-kiegészítése. c/ Pedagógus- és oktató továbbképzés a szakoktatás és felsőoktatás területén. Ide kapcsolódik a szakoktatás és felsőoktatás területén dolgozó fiatal oktatók életkörülményeinek javítása is. /Apáczai Közalapítvány - az anyanyelvű oktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2000. március 18.
Márc. 18-án Aradon a Tulipán könyvesboltban mutatták be az Aradi Evangélikus Egyházközség és a Romániai Interkonfesszionális Bibliai Társulat közös kiadványát /Mindennapi 2000/, amely vezérfonal a Biblia mindennapi tanulmányozásához. Tóthpál Béla evangélikus lelkész, a kiadvány szerkesztője bemutatta az aradi Lutheranium nyomdából most kikerült könyvet. Az aradi Luheránium Kiadó a Romániai Interkonfesszionális Bibliatársulattal közösen immár a második esztendeje jelenteti meg ezt az igegyűjteményt, amely minden napra egy ószövetségi és egy újszövetségi idézetet tartalmaz. A szerkesztésnél felekezetközi szempontokat is figyelembe vettek, közölték például a református Kálvin János bűnvalló imáját, a római katolikus Assisi Szent Ferenc imáját és természetesen a Miatyánk és Apostoli hitvallás egységes, valamennyi vallásfelekezet által elfogadott magyar szövegét. /Vezérfonal mindennapi bibliaolvasáshoz. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 18./2000. június 28.
A Magyar Reformátusok I. Világtalálkozója 1938-ban volt, a második 1991-ben, a harmadik 1996-ban, Erdélyben. A millennium alkalmából a 2000. évet a hazatérés esztendejének nyilvánították és nemzeti zarándoklatot hirdetett az anyaország és az utódállamok területére. Ehhez kapcsolódik a Magyar Reformátusok Világszövetsége azzal, hogy a negyedik világtalálkozót a 2000. esztendőben tartja, jún. 3. - júl. 15-e között. - A Magyar Reformátusok Világszövetsége a több, mint negyven országba szétszóródott magyar reformátusságot tizennégy helyen működő területi rész segítségével fogja össze. Ezek a következők: Dunamellék, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdély, Királyhágómellék, Szlovákia, Kárpátalja, a Jugoszlávia felbomlása után kialakult államok, Nyugat-Európa, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália. A Szövetséghez mintegy háromezer közösség, gyülekezet tartozik. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) a világtalálkozóra kiadja az egységes Magyar Református Énekeskönyvet, elkészül az énekeskönyv fontos tartozéka, a Korálkönyv is. Erre az ünnepre jelenik meg Románia protestáns egyházait ábrázoló térképe is. A térkép tartalmazza az iskolákat, a jelentősebb református városok (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely) térképeit, de a magyar evangélikus és az unitárius egyházközségeket is. Megjelenik továbbá a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdája által készített könyv, amely a Kárpát-medence református szeretetintézményeit tartalmazza, valamint a Budapesten összeállított Tíz év múltán című emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. A világtalálkozó megnyitója jún. 30-án Budapesten, az FTC Stadionban lesz. Előtte a Kálvin téri református templomban ünnepi istentisztelet lesz, igét hirdet dr. Hegedűs Lóránt püspök, az megjelenteket Orbán Viktor miniszterelnök köszönti. Istentisztelet után a téren felavatják Kálvin János szobrát (Búza Barna szobrászművész alkotását). A Dunamelléki Egyházkerület zárórünnepélyét júl. 6-án, Ópusztaszeren tartja, ezután lesznek a különböző egyháztestek (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb.) ünnepségei, rendezvényei. A központi zárórendezvény júl. 15-én lesz a Kálvin téri református templomban. A világtalálkozó utórendezvényeként az egyháztestek vezetői a svájci Genf városába zarándokolnak, ahol találkoznak a helyi székhelyű Református Világszövetség képviselőivel, a genfi Magyar Protestáns Gyülekezettel, a svájci és a nyugat-európai magyar reformátusokkal. /Somogyi Botond: Reformátusok Világtalálkozója. Június 3. - július 15. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2001. április 18.
A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet az ötödik alkalommal rendezi meg a kárpát-medencei teológiák "teolimpiáját". Idén ápr. 19-22. között - a millennium jegyében és az ökumenizmus szellemében - tartják a találkozót. Az ötödik teolimpia meghívottjai Magyarországról a budapesti Református Teológiai Intézet, az Evangélikus Teológiai Akadémia, a debreceni Református Hittudományi Egyetem, a pápai Református Teológiai Intézet, a sárospataki Református Teológiai Akadémia, Erdélyből a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a nagyszebeni Protestáns Teológiai Intézet, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Felvidékről a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia. A "kisolimpián" sakk-, asztalitenisz-, kézilabda-, röplabda-, kosárlabda-vetélkedők folynak majd, de labdarúgó-mérkőzéseket és síkfutóversenyeket is rendeznek. A rendezvényen valószínűleg részt vesz Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, aki a lelkészeknek a kárpát-medencei magyarság tudatformálásában játszott szerepéről tart előadást. /Kárpát-medencei teológiák "olimpiája" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./2001. július 13.
A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 132001. november 2.
Hermán János /sz. Kolozsvár, 1948. szept. 7./ 1973-ban végzett a kolozsvári Protestáns Teológián. Erdélyben kezdte lelkészi szolgálatát: Somkerék, Keszi, Újős református gyülekezeteiben. Ösztöndíjasként utazott Hollandiába. Amszterdamban kezdte és Leidenben fejezte be tanulmányait, 1984-ben kapott holland diplomát, melyet követően két fríz gyülekezetet pásztorált. Megszervezte a hollandiai és belgiumi magyar protestánsok lelkigondozását. Budapesten 1992-93 között menekültügyi szolgálatot végzett és ugyanakkor doktorált a Budapesti Teológián. Jelenleg hollandiai otthona, a felvidéki Révkomárom és Nagyvárad között ingázik, a Komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia tanáraként és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó- és kiadói tanácsosaként. Édesapja, Hermán János egy éve elhunyt, akit a Mezőség apostolaként is emlegettek. Magára vállalta 30 négyzetkilométeres körzetben a pusztuló kis mezőségi eklézsiák gondozását, akkor is, ha nem volt ilyen megbízatása. Templomokat épített, javíttatott Kissármáson, Széken, és rengeteg más faluba beszolgált, elgyalogolt. - Már a '30-as-'40-es években volt Belgiumban szórványgondozás. 1956 után, a forradalom leverését követő nagy emigrációs hullám következtében, 4000 lelkes egyház jött létre Belgiumban, 17-20 helyen tartottak istentiszteleteket és két templomuk, parókiájuk is volt. A hetvenes évek elejére mindez eltűnt, Pándy András szolgálata következtében. Hermán János 1999 augusztus vége óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó és kiadói osztály élén áll. Egy esztendő leforgása alatt tíz könyvet sikerült kiadniuk. /FÁBIÁN TIBOR: Kelet és Nyugat közt Isten szolgálatában. Beszélgetés dr. Hermán János lelkipásztorral, előadótanácsossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2002. július 20.
Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2003. szeptember 29.
Szept. 28-án Kálvin János nevét vette fel Kézdivásárhelyen a református egyházpalota, melyben üzlet, a helyi rádió, valamint a református kollégium bentlakása található. Pap Géza erdélyi református püspök tartott ünnepi istentiszteletet a városban levő, Erdély egyik legnagyobb, nemrég felújított református templomában. /Bartos Lóránt: Kálvin nevét viseli az egyházpalota. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2006. október 13.
Október 12-én Kolozsváron, a Főtéren megnyílt az Őszi Könyvvásár. A magyar nyelvű könyveket keresők a Kriterion, a Korunk–Komp–Press és a Koinónia standjain válogathattak. A Korunk–Komp–Press legfrissebb könyve Bányai Éva: Sikertörténet kudarcokkal (Bukaresti életutak) című kötete. A Koinónia kínálata között vannak Visky Ferenc, Schen Gábor munkái, továbbá Kálvin János román nyelvre lefordított könyvei. /Sándor Boglárka Ágnes: Őszi Könyvvásár a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2008. augusztus 11.
Györgyfalváról a Mezőségbe, onnan Kolozsvárra és Bukarestbe, lelkészként vissza a Mezőségbe, majd Hollandiába, Budapesten és Komáromon át pedig Nagyváradra vezetett Hermán M. János lelkipásztor, író életútja. A lelkésszel Fábián Tibor, a Harangszó című református lap főszerkesztője beszélgetett a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem zárónapján, Nagyváradon. Csűry István megbízott püspök rövid áhítata után Gerrit Wiersingát tüntették ki Pro Ecclesia díjjal, aki a hollandiai Emmaus Alapítvány munkatársaként 211 romániai református magyar gyülekezetbe vitt segélyt. Hermán M. János 1983-ban megbetegedett, és a kivándorlás mellett döntött. Hollandiai lelkészi tevékenysége mellett irányította a segélyeket, magyar istentiszteleteket tartott Belgiumban, és szükség esetén mozgósította a Szabad Európa Rádió munkatársait. Holland állampolgárként került Budapestre, ahol 1992-ben a délszláv háború menekültjeit segítette. Onnan a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémiára ment tanítani, majd Nagyváradra jött, és létrehozta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Dokumentációs Központját, mert „itt szükség volt könyves emberre. ” /Fried Noémi Lujza: A nagyszájú apostol. Befejeződött Váradon a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2008. november 22.
Néhány éve az egyik egyetemi tanár mesélte, hogy egyetemükön a vallástörténetet oktató személy a pártállam idején a marxizmus professzora volt. Találtak ugyan egy tehetséges, felkészült papot, de az illetőnek nem volt doktorátusa, így állami egyetemre nem nevezhették ki. Maradt a szükségmegoldás, bár köztudott volt a diktatúra idején a professzor dühödt ateizmusa, vad egyházellenessége. Most Marx, Engels, Lenin és Ceausescu helyett Jehováról, Buddháról, Krisztusról, Mohamedről, Luther Mártonról és Kálvin Jánosról beszél nap mint nap. Nincs egyedül. Hányan lettek buzgó párttagokból egyik napról a másikra bigott templomlátogatók, a diktátor dicsőítőiből a diktatúra vad ellenfelei? A kommunizmus lelkes propagálóiból multimilliomos kapitalisták. Elvárható lenne a fordulat a román állam részéről is, a politikai perekben elítéltek esetében. Mert sokan, például az 1958-ban a Szoboszlay-perben elítéltek ügyében a mai napig sem született meg a perújrafelvételről, az ítéletek megsemmisítéséről szóló határozat. Még a kivégzettek eltemetésének helyét sem hajlandóak felfedni az illetékesek. A politikusok valószínűleg arra várnak, hogy a per utolsó túlélője is lehunyja szemét, s akkor majd melldöngetve Európa elé állnak “nagylelkű”, az akkori elítélteket felmentő, sőt dicsőítő politikai döntésükkel. Lehet, azért késik a felmentés, mert az elítéltek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű volt. /Ujj János: Pálfordulás, mikor? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2009. február 20.
Marosvásárhely zajlottak a IV. Bod Péter Napok rendezvényei. Jakab István, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ menedzsere elmondta, az ötnaposra nőtt esemény során igyekeztek minden korosztályt megszólítani: az óvodásokat mesével és tánccal, az érettebb közönséget az intézmény névadójáról, illetve az 500 éve született Kálvin Jánosról szóló előadással. Az egyik napon a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai mezőségi dallamokra ropták a táncot. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Ősz Sándor Előd kolozsvári lelkész a kálvinizmus és a kisebbségi lét összefonódásáról beszélt. Sikeres volt Bálint Zsigmond fotóművész kiállítása, ahol 40 Maros megyei templom képe sorakozott. /Nagy Székely Ildikó: „Létünkre letekintve” IV. Bod Péter Napok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./2009. április 25.
Szakrális terek címmel nyílt kiállítás április 23-án Kolozsváron az Apáczai Galériában. A rendezvénnyel az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete /EMME/ kolozsvári csoportja a nemrég elhunyt Szabó Vilmos képzőművész-tanár emléke előtt tisztelgett. A 35 képzőművész alkotásaiból rendezett tárlat három kerek évforduló, a 2000 évvel ezelőtt született Pál apostol, az 500 éve született Kálvin János, illetve a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ezer évének jegyében jött létre. /Művészpedagógusok kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kiállítás aktualitása, hogy néhány nappal ezelőtt a lakiteleki alkotótáborban váratlanul elhunyt Szabó Vilmos festő- és grafikusművész, a Céh zilahi képviselője. /németh: Szakrális terek az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. május 19.
Tíz év elteltével jelentkezett ismét alkotásaival Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában a marosvásárhelyi Fekete Zsolt festőművész. A művész a kiállítást az 500 évvel ezelőtt született Kálvin János emlékének szentelte. /(németh): Tavaszi zsongás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/2009. július 6.
A VI. Partiumi Írótábor második napján, az érsemjéni zarándokút után, július 3-án délután ismét Nagyváradon, a Góbé csárdában zajlottak az események. Elsőként Székelyhidi Ágoston író Értékek és esélyek című új könyvét mutatta be Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor egyik főszervezője. A kötet eszmetörténeti tanulmányokat tartalmaz. Szó van benne az ‘56-os forradalom híveiről és ellenzőiről, a lakiteleki mozgalomról is. Az író megrajzolta Beke György, Tőkés László, Wass Albert és mások szellemi pályáját. Székelyhidi Ágoston az írótáborban kifejtette, 1956 után újra kell értelmezni az értelmiség szerepét. Fontos szolgálni a magyar nemzet önazonosságát. Ő maga ezért sodródott bele a politikába. „Bennünket nem a szovjet hatalom kebelezett be, hanem a világpolitika áldozott oda” – fejtegette. A kirekesztő politika máig a baloldal sajátossága. Eltorzult az értékrend s az értelmiségi szerep is. Hangsúlyozta: nemzetárulás az, ha az önrendelkezés lehetséges esélyeit is korlátozzák. A kötetbemutató után a váradi Szigligeti Társulat két színművésze, F. Márton Erzsébet és Meleg Vilmos mutatta be a Tövisek és virágok című műsort. Előadásukban Kazinczy Ferenc néhány levele és verse hangzott el. Végezetül a Magyar Napló budapesti irodalmi folyóiratot mutatta be a kiadvány főszerkesztője, Oláh János. Elmondta: októberben ünnepli huszadik születésnapját a lap, amelyet Oláh János tizenhat esztendeje szerkeszt. Hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar irodalom értékrendje visszabillenjen a természetes kerékvágásba. Az írótábor résztvevői elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben tiltakoznak az új szlovákiai nyelvtörvény ellen, amely mélyen sérti és korlátozza a felvidéki magyarság jogait. A VI. Partiumi Írótábor zárónapján, július 4-én Csűry István helyettes református püspök tartott előadást a nagy reformátorról, Kálvin Jánosról. Szűcs László, a Várad című folyóirat főszerkesztője még csak a havilap idei 3. számát tudta elhozni a táborba, majd a Törzsasztal nevű nyilvános interjúsorozatról és egyéb akciók terveiről beszélt. Dukrét Géza Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című tanulmánykötetét mutatta be, amely tavaly jelent meg Budapesten. Az ismert történész, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője könyvében a magyar nemzetpolitikai kérdésekről szólt, történészi igénnyel és módszerrel mutatta be ennek a kérdéskörnek Erdélyhez kötődő változatait 1918-tól napjainkig. A nemzeti megmaradás esélyével és kudarcával minősítve szedte számba az eddigi utakat és tévutakat. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke saját, nemrég megjelent kötetét is (Épített örökségünk Bihar megyében) a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A könyvbemutatók sorát Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című dokumentumkötetének prezentálása zárta. /Tóth Hajnal: Írótábor – értékek vonzásában. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./2009. október 10.
A Kálvin János szórvány-gyermektábort szeptember 12–13-án szervezték meg Nagyszebenben. A gyermektábor célja volt: közelebb hozni Kálvin János életét és munkásságát a gyermekekhez. Varró Sándor lelkész Kálvin János életéről és munkásságáról tartott előadást /Varró Sándor, a Kálvin János szórvány-gyermektábor főszervezője: Kálvin gyermekei táboroztak együtt Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./